Mától, azaz szeptember 29-étől vásárolhatóak az új sorozatok a Prémium Magyar Állampapírból, és ma indul újtára a 3 éves Bónusz Magyar Állampapír is. Megnéztük, megéri-e lecserélni a korábban vett inflációkövető papírokat az újakra, és azt is körbejártuk, hogy 1, 3 és 5 évre melyik állampapír adja a legmagasabb kamatot.
Az ÁKK közleményéből kiderül, hogy az új Bónusz Magyar Állampapír megjelenése mellett az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír kamatozásán is jelentősen változtatnak. Lényegi változás, hogy a két új sorozat kamatozása „hibrid” kamatozás lesz, az első kamatperiódusban fix, évi 11,75% kamatot fizetnek.
Szeptember végén jönnek ki a pontos feltételei az új, 3 éves bónusz állampapírnak. Bár Gulyás Gergely legutóbb egy 11% induló kamatozású lakossági állampapírról beszélt, nagy kérdőjelek övezik a konstrukció kamatát, hiszen azt egy kamatbázis és egy kamatprémium alkotja majd. Ha a kamatprémiumot nem is, a kamatbázis mértékét most már ismerjük.
Augusztusban is százmilliárdok párologtak el a MÁP+-ból, soha ekkora mértékben nem csökkent még a hajdani szuperállampapír állománya, mint múlt hónapban. Ha a szeptember is ilyen lesz, akkor meglesz a fordulat: átveszik az uralmat az inflációkövető állampapírok. A MÁP+ lejtmenetét a teljes lakossági piac megszenvedte, kérdés, vissza tudják-e fordítani ezt a trendet a magasabb a kamatok és az új állampapír.
Ahogy azt várni lehetett, megjelent a magasabb kamatozású Egyéves Magyar Állampapír, a Kincstári Takarékjegy és a Kincstári Takarékjegy II. hirdetménye is. A magasabb kamatok mindegyik esetben szeptember 19-től élnek.
Sok mindent nem tudunk még a csütörtökön bejelentett új lakossági állampapírról, de azt igen, hogy lényegében a már régóta nem értékesített Bónusz Magyar Állampapírt akarják új köntösbe csomagolni. Ha helytállóak a kormány számai az induló 11%-ról, akkor a 3 éves papír kamatprémiuma (bónusza) maximum 0,75-1 százalépont lehet becslésünk szerint. Mostani cikkünkben összeszedtük, milyen szempontokat érdemes mérlegelni, mielőtt valaki lekötné a 3 éves BMÁP-ban a pénzét.
Gulyás Gergely a mai Kormányinfón jelentette be, hogy új, 11% induló kamatot adó lakossági állampapír kerül a piacra már szeptemberben. Azt még nem tudjuk, milyen futamidőre és milyen feltételekkel kínálja ezt a kamatot az új konstrukció, de hosszabb távú befektetésként az inflációkövető állampapíroknak is komoly versenytársa lehet, a MÁP+ viszont labdába se tud rúgni mellette.
Érdekes változáson ment keresztül a magyar lakosság értékpapír megtakarításainak összetétele az utóbbi hónapokban. A friss adatok szerint bár csökkent az állampapírok háztartásoknál lévő állománya, vannak olyan konstrukciók, amelyekre most nagyon rákattantak a magyarok. A befektetési alapoknál is rég elfeledett kategóriák kaptak ismét szárnyra.
Az utóbbi időszakban jelentősen ugrottak az intézményi állampapírok lejáratig számított hozamai, már az egy éves DKJ-val közel 10%-os hozamot lehet zsebre tenni. Nem csoda, ha sokakban motoszkál a gondolat, megéri-e az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír helyett inkább egyéves DKJ-t venni, és a PMÁP-ból csak később bevásárolni. Megnéztük, melyik befektetési stratégia a kifizetődőbb.
A teljes összeget nem, de egy részét magyarázza a Magyar Állampapír Pluszból kifolyó milliárdoknak a lombardhitelek láthatóan leépülő állománya. A MÁP+ indulásakor még ezen nyerészkedő, elsősorban privátbanki ügyfelek egy része a mostani magasabb kamatok mellett inkább a lombardhitelek visszatörlesztése mellett döntött, ehhez viszont a fedezetül szolgáló MÁP+-állományok egy részét használták fel. Még kérdés, meddig folytatódik a hajdani szuperállampapír leépülése, de a nyáron még hátravan több száz milliárd forintnyi papír és hitel kamatfordulója is. Mindeközben az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír állománya jelentős mértékűre duzzadt. Azt már most is látni, hogy az ÁKK idénre tervezett lakossági állampapír-értékesítése nem fog megvalósulni, az új terveket szeptember magasságában mutathatják be. Úgy tudjuk, december környékén pedig egy új, fix kamatozású lakossági állampapír konstrukciót is piacra dobnak.
Utoljára a koronavírus-válság előtt, 2020 februárjában haladta meg a mostani, áprilisi szintet a lakosság állampapír-részesedése – derül ki az MNB friss adataiból. Az, hogy egyre fontosabb szerepet töltenek be a háztartások az államadósság finanszírozásában, több okkal is magyarázható: egyrészről ismét erőre kapott az állampapír-vásárlás, másrészt jelentősen csökkent múlt hónapban a külföldiek állampapír állománya. Mindeközben továbbra is a részvényeket veszik leginkább a magyarok, a befektetési alapok csak szerény pénzeket tudtak gyűjteni áprilisban.
Egyértelműen az emelkedő infláció alakítja a lakossági állampapírok közötti erőviszonyokat idén, a MÁP+ a friss adatok szerint tovább növelte veszteségeit áprilisra, miközben az inflációkövető prémium állampapír kirobbanó formában van. A PMÁP szárnyalásának, illetve az egyéves állampapír növekvő keresletének köszönhető, hogy a lakossági állampapírok piaca múlt hónapban némi növekedést is fel tudott mutatni.
A Magyar Nemzeti Bank közzétette a Fenntartható egyensúly és felzárkózás 144 pontja nevet viselő programjavaslatát, amelyben többek között a lakossági állampapírok piacának megújítására is javaslatot tesz. A jegybank szerint új lakossági állampapír stratégiára van szükség az állomány növelése érdekében, ehhez több ötletet is felvázolnak a szerzők.
Amikor infláció elleni védelemről van szó, a legtöbbször a Prémium Magyar Állampapír jut eszünkbe a lakossági állampapírok között, pedig van két másik konstrukció is a piacon, amelynek szintén inflációkövető kamatozása van. Mostani cikkünkben megnézzük, melyik ez a kettő és azt is, mikor érdemes ezeket választani megtakarításainknak.
Múlt héten számoltunk be arról, hogy a Magyar Államkincstár is beállt a banki forgalmazók sorába azzal, hogy a korábbi 99,75% helyett 99,5%-on váltja vissza idő előtt a Magyar Állampapír Pluszt. Felmerül a kérdés: azzal, hogy a kincstárnál is drágább lett a MÁP+-ból való kiszállás, megéri-e így is eladni a papírt és inkább a Prémium Magyar Állampapírt választani? Alábbi cikkünkben erre keressük a választ. Sőt, egy másik lehetőséget is felvillantunk.
Érdekes számokat hozott a március is a magyarok megtakarításaiban, az állampapírok állománya jelentősen esett, miközben közel hasonló állománybővülést lehetett látni a részvényeknél. Az első negyedévben összességében az állampapírokban és a befektetési alapokban lévő lakossági vagyon is csökkent, a részvényektől viszont még az orosz-ukrán háború sem tudta elijeszteni a magyarokat.
Délután 5-kor meghallgatható lesz a Checklist, a Portfolio munkanapokon jelentkező podcastjének csütörtöki adása. A műsor első részében arról lesz szó, hogy szigorít a Magyar Államkincstár, és változik a Magyar Állampapír Plusz visszavásárlási árfolyama. Ez után pedig a FED tegnapi kamatdöntő ülésén történt 22 éve nem látott mértékű kamatemeléssel és annak hatásaival foglalkozunk.
Változik a Magyar Államkincstárnál is a MÁP+ kamatfizetési időszakon kívüli visszavásárlási árfolyama, holnaptól már a kincstárnál is 99,5%-on váltható vissza idő előtt a papír, ami 25 bázispontos csökkenést jelent. Ahogyan arról múlt héten írtunk, a legtöbb forgalmazónál legújabban már 99,25-99,5%-on váltották vissza a papírt, úgy tűnik tehát, hogy a kincstár is beáll ebbe a sorba.
Keményebb hangnemet ütött meg az elmúlt napokban az Államadósság-kezelő Központ a lakossági állampapírokat forgalmazó bankokkal szemben, a Portfolio információi szerint az ÁKK-nak nem tetszik, hogy kevesebb MÁP+-t értékesítenek. Több eszköze is van az adósságkezelőnek az értékesítés „ösztönzésére”, más kérdés, hogy ezekkel egyik fél sem járna jól, nem beszélve a befektetőkről. Forrásaink szerint ideje lenne kissé felfrissíteni a lakossági állampapír-kínálatot, és nem lenne ördögtől való ötlet az sem, ha az eurós prémium állampapír ismét megjelenhetne az összes forgalmazó kínálatában. Utánajártunk annak is, hogy jelenleg milyen árfolyamon veszik vissza a forgalmazók az egyes lakossági állampapírokat, és a számok azt mutatják, hogy a MÁP+ visszavásárlási feltételei az utóbbi hónapokban kissé romlottak.